Az előadás arra fókuszál, hogy a Románia társadalmában 1989 óta lejátszódott társadalmi, politikai és gazdasági rendszerváltással járó átalakulások, válságok, majd az EU-hoz való csatlakozás és a 2008–2010 évek gazdasági világválság hatásait figyelembe véve hogyan alakultak a társadalmi egyenlőtlenségek mutatói Kelet-Közép Európa kontextusában. Továbbá, arra keressük a választ, hogy a közszolgáltatások és társadalmi-gazdasági a változások és válságok hogyan hatottak az egyenlőtlenségek alakulására Romániában, különösen az anyagi-jövedelmi viszonyok, az oktatás és a lakhatás és digitáis szolgáltatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában. A vizsgálat empirikus elemzései az EUROSTAT és az INS és a 2021. évi népszámlálás országos és regionális indikátorain alapulnak.
Az antropológiaoktatás bevezető előadásain rendszerint egyfajta kiindulópontként fektetjük le azt az alaptételt – ami a tudomány holisztikus megközelítését is kitermelte –, hogy a kultúra egyes elemei összefüggnek egymással, egy teljes rendszert alkotnak. A klasszikus antropológusok felismerése, hogy nem vizsgálható úgy bármely nem-európai közösség sem, hogy csak egyetlen intézményre vagy gyakorlatra összpontosítunk, mert a terep maga teszi megkerülhetetlenné azt, hogy egyúttal figyeljünk a politikai, gazdasági vagy rokonsági rendszerekre is. Ez volt Sharon Hays számára is a fő kiindulópont 1996-ban megjelent könyvében, a The Cultural Contradictions of Motherhood címűben, az anyaság szociológiai vonatkozását vizsgálók egyik alapművében: miként magyarázható az, hogy míg az anyaság/szülőség – ameddig csak visszalátunk a történelemben – mindig összhangban volt az adott kor kulturális és társadalmi berendezkedésével, ez látszólag éppen az elmúlt évtizedekben kérdőjeleződik meg.
A romániai gyermekvédelmi rendszer az elmúlt három évtizedben mélyreható átalakuláson ment keresztül. A rendszerváltást követően elindult reformok célja az elavult, túlzsúfolt állami intézményrendszer felszámolása, valamint a gyermekek számára családiasabb, személyre szabottabb gondozási formák kialakítása volt. A 2004-es gyermekvédelmi törvény kulcsszerepet játszott e folyamat intézményi és jogi kereteinek megerősítésében. Ennek hatására 2024-re a gondozásban lévő gyermekek többsége már családi típusú ellátásban (nevelőszülőknél, rokonoknál vagy kisebb lakásotthonokban) részesül. A reformfolyamatban a civil szféra is egyre hangsúlyosabb szerepet vállalt, különösen a megelőzés, a reintegráció és a szociális szolgáltatások biztosítása terén.
A technológiai innovációt a közgazdaságtan, gazdaságföldrajz és regionális tudomány egyaránt a gazdasági fejlődés legfontosabb tényezőjének tekinti. Ezt a helyzetet árnyalja a társadalmi innováció irodalmának az elterjedése. Érdekes, hogy az innováció társadalomtudományi diadalmenete egyenlőtlenül tükröződik egyes államok területi politikájának prioritásai között. Itt elsősorban Európa nyugati és keleti államai között húzódik szakadék.
Cornel Ban: Beyond Disembedded Neoliberalism: Rethinking the Political Economy of Poverty in Romania
Why has Romania-Europe's growth champion in the past two decades- exhibited persistently high poverty levels compared to its East European peers who joined the European Union?
- Csata Éva: A fogyatékkal élőkkel való munka hétköznapi valósága
- Dániel Botond: A szervátültetés intézményi háttere és folyamata: együttműködés és kihívások
- Gábriel Dóra: Egy gondoskodóbb társadalom felé? Közösségi kezdeményezések városi terekben
- Kerényi Szabina: Kivonulás és cserbenhagyás: megküzdési stratégiák az átalakuló szülészeti rendszerben Magyarországon