Tekintettel arra, hogy a vállalatok egyre inkább a HR agilis és digitális átalakulására összpontosítanak, a legjobb módja az átalakulásnak a digitális transzformáció. Ennek adatközpontú módon történő végrehajtása számos előnnyel jár. Csak egy példa: egy adatvezérelt HR-funkció könnyen előrevetíthei a tehetséghiányt, jobban fel tudunk rá készülni. Erről és egyéb példákról is, szerdán!

2022. március-áprilisában online adatfelvételt készítettünk a Babeș-Bolyai Tudományegyetem hallgatói körében azzal a céllal, hogy az éppen lezáródó online oktatással kapcsolatos vélekedéseiket, tapasztalataikat, illetve a tantermi oktatásra való visszaállás körülményeit, nehézségeiket felmérjük. Bár a kutatásnak nem volt kifejezett célja, a romániai közvéleményt aktívan foglalkoztató oltáshelyzet, oltáselutasítás is bekerült a vizsgált kérdések közé, akárcsak egy orvosi ellátásba vetett bizalmat és tudományellenességet mérő kérdéssor is – ugyanaz, amelyet fél évvel korábban a teljes romániai népesség körében is megkérdeztünk. Előadásunk célja bemutatni, hogy milyen mértékben jellemző tudományellenesség az egyetemi hallgatók attitűdjeire, és annak előfordulása milyen tényezőkkel magyarázható.

Jelen tanulmány témája a tinédzserek rugalmas alkalmazkodási képességének (rezilienciájának) fejlesztése, osztályfőnöki órák keretében. A szakirodalom számos reziliencia elméletet ismertet, melyek közül a dolgozat empirikus részében az ökológiai megközelítés keretében dolgozunk, mely kiemeli a támogató kapcsolatok szerepét a rezilienciában. Mivel a kutatások is alátámasztják, hogy a jó osztálytársi és tanár-diák kapcsolatok elősegítik a diákok kihívásokkal való sikeres megküzdését (Frisby, Hosek & Beck, 2020), a tanulmány egy ilyen típusú munka eredményeit célozza bemutatni. A dolgozat elméleti részében a reziliencia fogalma, a beavatkozás elméleti megalapozása, a hátrányos helyzetű fiatalok romániai kontextusban valamint néhány beavatkozási módszer kerül bemutatásra.

A tréning jellegű foglalkozáson a résztvevők megtapasztalják a kapcsolati háló szerveződési sajátosságait. Saját élményt szereznek a kapcsolatainkban megjelenő „terjesztés”, „növekedés” jelenségéről, annak előnyeiről, és hátrányairól. Közvetett és közvetlen módon fókuszba kerül a kapcsolati hálóban rejlő erőforrások tudatos kihasználásának, kiaknázásának lehetősége is. Ezeket az élmények aktualizáljuk a szociálisan hátrányos helyzetű célcsoportokat jellemző segítői munkára is.

Amint már ismeretes, a romániai népesség csökkenésének a fő ok a kivándorlás. Az előadás keretében megtudhatjuk, hogy a legfrissebb népszámlálások szerint mennyi román állampolgár él az Európai Unió országaiban, és ennek következtében a romániai állandó népesség száma hogyan értékelhetől. Továbbá az előadás rámutat a fő kivándorlási célországokban a román bevándorlók számára vonatkozó változásokra is.

Előadásomban ízelítőt szeretnék adni arról, hogy erdélyi kisvállalatok digitalizációs projektjeiben miket tapasztaltunk, melyek a digitális átalakítás tipikus céljai, megvalósításai és kihívásai. Leginkább CRM és ERP szoftverek bevezetése alkalmával összegyűjtött tapasztalatokról lesz szó. Mindezt vállalati és munkavállalói szemmel is áttekintjük. A végén meg arra keressük a választ, hogy a rohamos tempóban megjelenő új digitális eszközök (legfőképp a mesterséges intelligencia) milyen változásokat hozhat.

A 2020-22-es években az európai országokban tartott népszámlálások módszertani szempontból nagyon különféle módokon voltak megszervezve. A kelet-közép-európai régióban a legtöbb ország – többek között Románia, Magyarország és Bulgária is – az úgynevezett „kombinált” módszertannal kísérletezett, vagyis a népszámlálási adatgyűjtéseikben különféle arányban kombinálták a kérdezőbiztosok által gyűjtött adatokat, az interneten keresztüli adatgyűjtést, és az állami regiszterek használatát. Kapitány Balázs a budapesti Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusa előadásában áttekinti az európai népszámlálási adatgyűjtések módszertani sokszínűségét, és bemutatja, hogy ezek a módszertani változások hogyan befolyásolják a népszámlálások sokak által objektívnak hitt eredményét, különös tekintettel a demográfiai és etnikai adatokra.

Az előadás keretében a frissen közzétett romániai népszámlálás nemzetiségi adatait veszi az előadó górcső alá, kitérve arra is, hogy a módszertani nehézségek miatt milyen korlátokkal kell szembenézni. Képet kaphatunk a nemzetiségek létszámcsökkenésének fő okairól is, különös tekintettel az erdélyi magyar népességre. Szó lesz a nemzetiségükről nem nyilatkozók, és az adatbázisokból átemeltek társadalmi összetételéről, és ezen vonatkozások hatásáról a nemzetiségi adatok vizsgálatára. Továbbá, betekintőt kapunk a népszámlálás eredményeihez vezető társadalmi és demográfiai folyamatok demográfiai vizsgálatába is.

Kutatásunk a COVID-19 világjárványról szóló összeesküvés-elméletek magyarországi elterjedtségére és tartalmára, valamint az oltási attitűdökre gyakorolt hatásukra fókuszál. Mivel az oltás felvételéről való döntés egy meglehetősen összetett folyamat, elemzésünk során több olyan közvetlen- és közvetett mechanizmust is figyelembe veszünk, amelyek mind az összeesküvés-elméletekben való hitet, mind az oltási hajlandóságot befolyásolják. Elemzésünk során különös hangsúlyt fektetünk az érintettség szerepére, nevezetesen hogy a válaszadó vagy annak közeli barátja, rokona tapasztalt-e súlyos tüneteket, kórházi kezelést vagy (barátok és rokonok esetén) szélsőséges esetben halált a COVID-fertőzés miatt.

Az elmúlt harminc évben a szülők migrációja és annak a családi környezetre gyakorolt hatása etikai vita tárgyát képezte Kelet-Európában. Ez idő alatt a gyermekeket gyakran szociális árváknak, a külföldön dolgozó szüleiket pedig elhanyagolónak állították be. A legújabb kutatások és tapasztalatok azonban a szülői migráció hatásainak összetettebb képét tárták fel, a hátramaradt gyermekekre való hatás tekintetében is.

A CASTLE - Children Left Behind by Labour Migration[1], egy folyamatban lévő (2021 júniusa - 2023 decembere) projekt melynek célja a jelenség még árnyaltabb megértése, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna esetében. Ennek keretében egy átfogó, participatív kutatást végeztünk melyben gyermekjóléti megközelítéssel vizsgáljuk a transznacionális családok működésének a szűkebb és tágabb családtagokra, más fontos személyekre és családi kapcsolatokra gyakorolt hatását. A társkutatók a kutatási folyamat minden szakaszában részt vettek: a képzésben, az adatgyűjtés megtervezésében, a kutatási résztvevők toborzásában, az adatok elemzésében és az eredmények terjesztésében. Az előadás ennek a munkának a folyamatát, kihívásait és eredményeit szemlélteti, a romániai tapasztalatok alapján.

Az óvodai iskolai segítés új intézmény Magyarországon. A szakemberek, akik ezt a munkát végzik valamely szociális képzési formában szerezték a diplomáikat. Előadásomban az általuk folytatott egyéni, csoportos és közösségi munkát, valamint a velük végzett szupervízió tapasztalatait ismertetjük. Bemutatjuk a találkozások szupervízori, coach-i és mentori elemeit, azok arányát, és a két végzettség közötti különbségek jellemzőit.

A különböző, hátrányos helyzet kompenzálására létrejött szervezetek számos kihívással küzdenek. A közelmúltban lezajló társadalmi, gazdasági változások érzékenyen érintették ezen szervezeteket. Nincs ez másként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen működő Roma Szakkollégium esetén sem. Előadásunkban megvizsgáljuk azokat a szervezeti jellemzőket, erőforrásokat melyek lehetővé tették a sikeres alkalmazkodási stratégiák megvalósítását. Megvizsgáljuk, hogy az alkalmazkodás során hogyan változtak meg a szervezet céljai, a környezet változásai hogyan hatottak a szervezet működésére

A szuburbanizáció a jelenlegi városnövekedés, valamint a nagyvárosi területek átszerveződésének talán legfontosabb aspektusa. A jelenség arra vonatkozik hogy új lakóhelyek létesülnek a klasszikus értelemben vett városon kívüli területeken, ahova a megfizethetőbb, kényelmesebb, tágasabb, kevésbé zajos és szennyezett otthon keresésének reményében a városi fehérgalléros és többnyire középosztályhoz tartozó népesség kiköltözik. A szuburbanizáció folyamatában létrejövő új lakónegyedek (szuburbiák) szervesen kapcsolódnak a városhoz, hiszen az ittlakók többsége a munka, az életmód és életstílus szempontjából a városhoz kötődik: ott dolgozik, oda viszi gyereket óvodába, iskolába, oda jár szórakozni és populáris vagy magaskultúrát is ott fogyaszt - azaz munka és szabadideje jelentős részét a városban tölti.

Ha egy lenge pillantást vetünk a közösségi média kommentfelületeire, akkor könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy a boldog kommentelők egy rendkívüli tudáskészlet birtokában vannak. Lehengerlő magabiztossággal „fejtik ki” megkérdőjelezhetetlen „szaktudásukat”; (ál)tekintélyt parancsoló „kinyilatkoztatásaik” bármilyen kérdésben egyértelműek és vitathatatlanok, cáfolhatatlanok. Ezek a nyelvi beszédaktusok – bár önmagukban is diszfunkcionálisak – egy tágabb jelenség tünetei: a klasszikus, kanonizált tudásellenesség jelei.

A bevezető jellegű előadás empirikus példák és beszédes mikró-esettanulmányok mentén járja körül korunk egyik akut társadalmi problémáját, a tudás- és tudományellenesség kérdéskörét, annak lehetséges okai keresve. A jelenség tágabb kontextusának vázlata után, az előadás az oktatási rendszer, a politika, a klasszikus média és közösségi platformok szerepe mentén tárgyalja a tudomány, tudás és szakértő szerepek változásait, amelyek a kommentelő tömegek lázadásához és tudás relativizálódásához vezettek.

Előadásom az erényetikai érvelés lehetőségeire kérdez. A gondolatmenet az erényetikai és a deontológiai megközelítés különbségeinek vázolásából indul ki. Ezt követően olyan perspektívák körvonalazására vállalkozik, amelyekben a társadalomtudomány és az erényetika egymást szervesen kiegészíthetik. Végül annak a kérdésnek járok utána, hogy az erényetika milyen szerepet tölthet be a szakmaelméleti háttér megalapozásában.

A Work and Travel programok több mint 20 éve kitűnő lehetőségeket nyújtanak az egyetemi hallgatóknak. A program lehetővé teszi, hogy nyári szünidőben a diákok külföldön dolgozzanak, megismerkedjenek más kultúrával, az angol tudásukat megerősítsék, életre szóló barátságokat kössenek és sokat utazzanak.

A világjárvány kihívásai megpróbáltatás elé állította programjainkat, történtek kisebb-nagyobb változások, viszont kihasználva a digitalizáció adta lehetőségeket sikeresen alkalmazkodtunk és megfelelő megoldásokat találtunk a jelentkezők és partnereink érdekében.

Az előadás keretében a hallgatók betekintést nyerhetnek abba is, hogy az utóbbi években milyen változások történtek a külföldi diákmunkák keretében, mind a jelentkezők, mind pedig a vállalt munkák vonatkozásában.