A cigánysággal kapcsolatos dialógusokban többször szerepelnek olyan roma életutak, amelyekben az egyén valamiképpen ki tud emelkedni halmozottan hátrányos helyzetéből. A sikeres cigányokkal kapcsolatos társadalomtudományos kutatások fókuszában két fő kérdés állt: milyen szocializációs tényezők indítják el az egyéneket a mobilitási pályákra, illetve, megtartható-e a cigány identitás a mobilitásban.
A vizsgálat terepe a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat intézményrendszere (KRSZH), annak öt szakkollégiuma 2011 és 2016 között. A vizsgálat keretében életútinterjúkat készítettem a hallgatókkal. Az életútinterjúkat egy előzetesen kialakított strukturált kérdéssor segítségével vettem fel. Az interjúk célja a diákok életútjának és identitásának minél részletesebb megismerése, hogy mennyiben különbözik identitásuk és normarendszerük a szüleikétől, az otthonról hozott értékektől, és hogyan változik a felsőoktatásban és a szakkollégiumban eltöltött idő alatt. Összesen 117 interjú készült.
A vizsgálatom arra irányult, hogy feltárjam, milyen szocializációs tényezők indították el a roma fiatalokat a mobilitási pályájukra és mindeközben a kollégiumi közösség hatására hogyan alakult az etnikai identitásuk. A felmérés lehetőséget nyújtott a mobilitási utak és az identitásstratégiák vizsgálatára, megválaszolva azokat a kérdéseket, hogy a roma diákok hogyan birkóztak meg az iskolai nehézségekkel.
Az elemzés tanúsága szerint több családban megfigyelhető az iskolázottsági különbségek széles skálája, az alacsony iskolai végzettségűtől az értelmiségiekig, ugyanakkor az anya személyes adottságai és a véletlen is döntő szerepet játszanak a mobilitási folyamatban. A sikeres iskolai életút esszenciáját a lehetőségek és a lehetőségek kiaknázásra tett erőfeszítések találkozása jelenti. A vizsgálatban részt vevő roma szakkollégisták életútját nagyban meghatározzák azok az élmények, amelyeket otthonról hoztak, életútjuk hordozza a múlt és a jelen hatását. A jobb élet reménye és a szegénységből való kitörni akarás az iskolai életuton való haladás leggyakoribb motivációs tényezője. Ez a kitörési motiváció segít felülkerekedni a nehézségeken, ellenállónak lenni a kudarcokkal szemben. A szakkollégisták céljaiban és jövőképében az első helyen szerepel a munka, a sikeres szakmai életút (az önfejlődés, karrier) és a család, szeretnének érvényesülni és „példát mutatni”.